Pályafutásom során az első csapat melyhez csatlakoztam a Wizards of the Ball, azaz a WotB volt, melynek tagjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy későbbi sikereimet elérjem. Aki napjainkban a FIFA játékkal játszik, joggal teheti fel a kérdést...De hiszen a FIFA egy 1vs1 játék! Hogyan lehetséges ez? Ehhez egy kicsit érdemes visszatekinteni az akkori ESL-es és mIRC-es FIFA közösség felépítésére. Akkoriban, ahogyan az előző bejegyzésemből kiderült, a játékosok FIFA klánokba tömörültek, és egy meghatározott rendszerben 5vs5 kláncsatákban vettek részt. Habár a játékosok külön 1vs1 meccseket vívtak egymással az egyes győzelmek egy összesített pontszámítás alapján adódtak össze. Visszatekintve most már látom, ahogyan egyre több időt töltöttem a csapatban, úgy változtak a szememben a tagok gyakorló partnerekké, csapattagokká, végül pedig barátokká.
- Egy kláncsata menete -
- FIFA08 magyar klánliga eredményhirdetés -
- FIFA11 magyar klánliga ranglista -
Amikor legelőször csatlakoztam a csapatba, a FIFA2005-el az Off the Ball bugok korszakát éltük. Ez annyit jelentett, hogy adott gombnyomásra, a kijelölt játékosnak tökéletes íveléseket, passzokat lehetett adni, ezt a kombinációt pedig megfűszerezte, az úgy nevezett S-fejes, azaz a passz gombbal való fejelés, melyre a kapus nem reagált, így az OTB-s beadások után ez mindig garantált gólt eredményezett. Az OTB kombináció helyes használatával 10-20 gólokat lehetett szerezni azok ellen akik nem ismerték ezt. Akkoriban még nem volt divat a gamepad használata, a játékosok nagy része még billentyűzettel játszott. Ahhoz, hogy ezt a kombinációt pontosan megtudjuk csinálni nagyon sok gyakorlás kellett. Íme egy remek videó ami szemlélteti az akkori profi játékosok által használt trükköket. Az OTB csak egy volt a sok közül...
És itt jön képbe a megfelelő csapattárs és gyakorlópartner szükségessége. Rengeteg olyan meccset játszottunk egymással csapaton belül, ahol ezeket a kombinációkat gyakoroltuk. A mérkőzés nem szólt másról, csak ezeknek a tökéletesítéséről, addig a pontig, míg 2-3 lépéssel előre tudtunk gondolkodni. Miután sikerült begyakorolni ezeket, az egymással való éles gyakorlómeccsek esszenciálisnak bizonyultak, hiszen egy olyan játékost kellett fejben legyőzni, aki pontosan tudta mit szeretnél. Nem csak, hogy időben tudtunk egymásra szánni annyit, hogy mindig volt kivel gyakorolni, de hozzám hasonlóan erős, tehetségesek játékosokkal tehettem ezt. Később ez igaz volt a FIFA2006-os játékosbeindítós félpályás ívelés bugokra, a 0 szöges lövésekre, a 08-as kapufáról lepattanós szögletbugra, vagy épp a Rocketshootra, vagy a 09-es íveléssel betekerős lövésre egy szóval minden olyan játékhibára, aminek kihasználása a győzelemhez szükséges volt. Talán 3 embert tudnék kiemelni akikre konrkétan emlékszek még ennyi idő után is, hogy órákat gyakoroltunk egymással. Ők név szerint Bubus, Sopi, és bobibubi. Nem lehetek eléggé hálás, hogy alkalmam nyílt velük gyakorolni. Erről szólt a FIFA akkor és most is, és úgy vélem nincs ez másképpen ma sem. Fejben az ellenfél előtt kellet járnunk, előre kellett tudnunk a következő lépését, hogy a megfelelő módon tudjunk reagálni. A mérkőzés nem csak úgy megtörtént, tudatos mozdulatok alkották minden egyes momentumát. Ez volt az a hozzáállás, ahogyan mi a játékhoz viszonyultunk akkoriban.
A történethez hozzátartozik, hogy ezek a FIFA klánok ténylegesen versengtek egymással. A közösségben presztízsértéke volt, hogy melyik csapatban játszol és az, hogy hétről-hétre hogyan szerepelsz a hétvégi kláncsatákban. Ha a WotB volt a Real Madrid, akkor a ReDw1nG által irányított TaT, KD-Gaming, diamondZ(mikor milyen néven játszottak) volt a Barcelona. Olyan rivalizálás volt a két csapat között, hogy ugyan díjazása ezeknek a versenyeknek nem volt, amikor velük játszottunk mindig jobban készültünk, mert tudtuk, hogy erősek. Ahogyan visszaemlékszek egy időszakban tényleg erősebbek voltak, legtöbbször vagy nagyon, vagy hajszál híján kikaptunk tőlük. Később alkalmam nyílt játszani ebben a csapatban, ugyanis fiatal játékosként természetesen a legjobbakhoz akartam tartozni és több alkalommal "meginogtam" és átigazoltam a rivális csapathoz, aminek eredményeképpen a FIFA09-ben a diamondZ csapatával sikerült megnyerni az európai Bajnokok Ligáját, gyakorlatilag a mokosg, ReDw1nG, Csaszi, Casear, Gabu ötössel összeállt aktuális magyar TOP5 és a siker nem maradt el. Iszonyatosan szoros és kiélezett meccsen nyertünk, ami 750 eurót jelentett a csapatnak.
- Mérkőzés hivatalos ESL adatlapja -
- A verseny főoldala -
- Eredményhirdetés -
Hiába a nyeremény, a csillogás és a szponzorok a győzelem nem volt ugyanaz, mert nem azokkal éltem át, akikkel olyan hosszú ideig együtt játszottam. Mindig ott volt ez a kettősség a tényleges csapattársak, akikkel később valós barátság szövődött, a velük való játék ami ugyan kevésbé volt eredményes de sokkal többet jelentett, és a a mindent elsöprő ötös, a szponzorok azok a juttatások, utazások( A dániai The-Experience FIFA versenyt, nekem 0 ft-ba került, mert az akkor már KD-Gaming néven játszó csapat szponzora kifizette) amit a játékért kaptam. Azt gondolom szükséges volt, hogy mindkét oldalt megtudjam tapasztalni, hogy végül eltudjam dönteni számomra melyik a fontosabb. 
Itt ezen a ponton, már sokkal többről szólt a játék. Lehet, ha más mentalitású játékos lettem volna és az emberi oldala számomra kevésbé számít, akkor minden gondolkodás nélkül első adandó alkalommal magam mögött hagyom azokat, akik annyit segítettek nekem, de én nem így működök. Emlékszem életem legeslegelső "berúgására" amit a WotB egykori vezetőjével Saviolával és egyik játékosával Roybarcával egy vidéki foci alkalmával éltem át. Azokra a felejthetetlen sástói klántalálkozókra amikor először találkoztam a tagokkal élőben, vagy épp a FIFA klánok között szervezett klánfocikra. Ezek olyan élmények amik nekem sokkal többet jelentettek a játéknál, vagy épp ezeknél a sikereknél, noha döntéseim nem mindig nem ezt sugallták, végül mindig visszatáncoltam és profi pályafutásomat ennél a csapatnál fejeztem be. Ismét kiemelném, amikor ezek az események történnek 15-18 éves éves vagyok, de mégis olyan életre szóló élményeket és leckéket kaptam a csapattól, amit soha nem fogok elfelejteni. 
A mostanság profi League of Legends csapatoknál egyre másra bevett szokás az edző és elemző jelenléte, akik különböző szemszögből figyelik a játékosokat. Figyelik az emberi oldalát a csapatnak és a játékbeli működését. Talán, ha visszamegyünk az időbe az én edzőm, mentorom fecosrac volt, a WotB alapítója. Szerettem volna egy külön részt szánni neki, mert ha van valaki aki végig próbált terelgetni, irányt mutatni az idők során, akkor az ő volt. Emlékszem a "gabu fiam" és "fecó papa" kifejezésre, ez jól jellemzi, hogy akkoriban mennyire szoros volt a kapcsolat kettőnk között. Miután pedig abbahagytam a játékot és elkezdtem az ESL-en bajnokságokat szervezni, akkor amikor ő a magyar ESL vezetője volt én pedig a magyar szekcióban csak egy FIFA admin, az a mennyiségű segítség amit tőle kaptam nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára az lehessek aki, mind emberileg, mind pedig ESL-en betöltött pozícióm szerint. Szerencsés az ember, ha talál valakit aki úgymond felette áll, segíti, figyeli és kendőzetlenül megmondja a véleményét. Azt hiszem, hogy csak hálás lehetek ezért.
Régen volt egy mondás amit minden klánmérkőzés előtt elsütöttünk, így ezt a bejegyzést stílusosan, most ezzel zárnám le:
WotB4ever!
